feloldójel
Hungarian
noun
Definitions
- (music) the natural sign, the symbol ♮ (♮) an accidental sign used to cancel a flat or sharp from either a preceding note or the key signature
Etymology
Compound from Hungarian feloldó (cancelling) + Hungarian jel (sign, mark, symbol, marker, signal, characteristic, distinguishing mark), felold (cancel, dissolve).
Origin
Hungarian
felold
Gloss
cancel, dissolve
Timeline
Distribution of cognates by language
Geogrpahic distribution of cognates
Cognates and derived terms
- birtokos személyjel Hungarian
- diakritikus jel Hungarian
- egyenlőségjel Hungarian
- felkiáltójel Hungarian
- felold Hungarian
- feloldó Hungarian
- feloldójelek Hungarian
- gondolatjel Hungarian
- idézőjel Hungarian
- jel Hungarian
- jele Hungarian
- jelei Hungarian
- jelek Hungarian
- jeleket Hungarian
- jelel Hungarian
- jelen Hungarian
- jelet Hungarian
- jelez Hungarian
- jelkép Hungarian
- jelleg Hungarian
- jellem Hungarian
- jelmez Hungarian
- jelnyelv Hungarian
- jelszó Hungarian
- jelt Hungarian
- jelvény Hungarian
- jelzálog Hungarian
- jelét Hungarian
- jelöl Hungarian
- jelű Hungarian
- képjel Hungarian
- kérdőjel Hungarian
- kötőjel Hungarian
- mellékjel Hungarian
- módosítójel Hungarian
- műveleti jel Hungarian
- párbeszédjel Hungarian
- személyjel Hungarian
- szorzásjel Hungarian
- számjel Hungarian
- választójel Hungarian
- vízjel Hungarian
- zárójel Hungarian
- összeadásjel Hungarian
- *jelkä Proto-Uralic
- jel
- jelt
- jelű
- jele
- jelei
- jelel
- jelek
- jelöl
- jelet
- jelen
- jelét
- jelez
- jelmez
- jelleg
- jellem
- felold
- képjel
- jelkép
- vízjel
- jelszó
- feloldó
- jeleket
- jelvény
- kötőjel
- számjel
- zárójel
- idézőjel
- jelnyelv
- kérdőjel
- jelzálog
- mellékjel
- szorzásjel
- személyjel
- módosítójel
- gondolatjel
- választójel
- felkiáltójel
- feloldójelek
- műveleti jel
- párbeszédjel
- összeadásjel
- egyenlőségjel
- diakritikus jel
- birtokos személyjel